Gombatermesztés

		GOMBATERMESZTÉS \| LÓTENYÉSZTÉS \| LIOFILIZÁLÁS \| KAPCSOLAT
		GOMBATERMESZTÉS

CSIPERKEGOMBA - AGARICUS BISPORUS
A csiperkegomba termesztése mesterséges barlangpincékben folyik. Budapesten és annak közvetlen környékén kb. 300 000m2 felületû mesterséges sziklapince található. Jellegzetesen magyar termesztési módja: polietilén-zsákos, pincei termesztés, mely a különbözõ technikai és technológiai fejlesztések révén az 1980-as évekre alakult ki. Ma már a hagyományos, egyszinten történõ pincei termesztés mellett egyre több üzem termeszt több szinten, felszíni épületekben. Egyre terjednek a gombatermesztésre kialakított teljes klimatizációval felszerelt sátrak is. A meghatározó technológia azonban még mindig a polietilén-zsákos. A gomba szaporítóanyagát két nagy modern csíraüzem biztosítja az országban. Az országban 7 modern komposztüzem biztosítja a termesztés alapanyagát. Földrajzi elhelyezkedésük lehetõvé teszi, hogy viszonylag rövid távolságon belül hozzá lehet jutni a zsákokba rakott, becsírázott komposzthoz. A komposztgyártás napjainkban végbemenõ új fejezete a III. fázisú ( átszövetett ) komposzt forgalmazása. A csiperkegomba felhasználási módjai közé tartozik a konzerválás, szárítás és liofilizálás (fagyasztva szárítás).

Csiperkegomba

LASKAGOMBA - PLEUROTUS SP.
Szerte a világon a laskagomba termesztés a 2,-3, helyen áll. A termesztéshez szükséges alapanyaggyártás, csírakészítés, termesztés, vagyis a teljes vertikum megtalálható Magyarországon. A megtermelt laskagomba túlnyomó része friss gombaként kerül a fogyasztóhoz. Magyarországon több kisebb-nagyobb üzem állít elõ alapanyagot. Családi vállalkozásban és modern, fóliasátras üzemben is egyre többen termesztenek laskagombát. Nagyon lényeges, hogy termesztésekor nem használnak vegyszereket. A hazai fogyasztás nem számottevõ, bár némi emelkedést mutat. A megtermelt gomba 95%-a friss gombaként exportra kerül. Jellegzetes magyar csomagolási mód, hogy a gomba tönkjét levágják és ún. leveles gombaként hozzák forgalomba. Néhány magyar termesztõ választék bõvítésként termeszt sárga és rózsaszín termõtestû laskagombát ( Pleurotus djamor ), mely gombafajoknak elsõsorban díszítõ értéke van.
A magyar laskagomba jó beltartalmi értékeivel kedvelt a Nyugat Európai vásárlóknál. Alacsony kalóriatartalma mellett igen jelentõs B-vitamin forrás. Az ásványi anyagok közül kiemelkedik kálium- és foszfortartalma.

SHII-TAKE GOMBA - LENTINULA EDODES
A shii-take a világon az egyik legkedveltebb és a legnagyobb mennyiségben termesztett gombafaj. A gombafaj Ázsiában õshonos, de az elmúlt 10 évben termesztése Magyarországon is egyre népszerûbb. A termesztéshez szükséges csíra és termesztési alapanyag egyaránt megtalálható az országban. Magyarországon az intenzív termesztés a számottevõ. Az ehhez szükséges alapanyagot egyre jobb minõségben állítja elõ néhány üzem, amelyet többnyire családi vállalkozásban termesztenek le.
A shii-take gomba hazai és európai népszerûségét egyrészt kitûnõ ízének, másrészt gyógyhatásának köszönheti. Többek között a D vitamin pro-vitaminját is jelentõs mennyiségben tartalmazza. "Varázserejét" már nem csak a megfigyelések bizonyítják, hanem számtalan klinika, szerte a világon vizsgálja az egészségre gyakorolt jótékony hatását. Fogyasztásával többek között nõ a szervezet ellenállóképessége a vírusos fertõzésekkel szemben, csökken a vér káros koleszterin szintje, lassul az epekõképzõdés és bizonyos rákos daganatok képzõdését is gátolja. A shii-take gomba túlnyomórészt friss gombaként kerül a hazai és a külföldi vásárlókhoz.

FÕOLDAL

LAP TETEJE

A HAZAI GOMBAÁGAZATRÓL PÁR SZÓBAN, PÁR SZÁMMAL ( 2000. januári adatok )
Magyarország Európa egyik legrégebbi gombatermelõ országa. Sikeres üzemi méretû termesztésrõl 1921 óta beszélhetünk. 1938-ban az Egyesült Államok és Franciaország után Magyarország termesztette a legtöbb gombát a világon. A II. világháború utáni átmeneti visszaesést követõen a 80-as évek végétõl a hazai gombatermesztés új lendületet vett és gyors fejlõdést hozott a gomba ágazatnak. A Magyar Zöldség Gyümölcs Terméktanács becslése szerint 1990-1998 között az országosan megtermelt gomba mennyisége megközelítõleg megháromszorozódott, a belföldi felhasználás megkétszerezõdött és a Kopint-Datorg adatai szerint a friss gomba-export mennyisége közel meghúszszorozódott.
A gombacsíra gyártás és értékesítés nemcsak a hazai, de az egész kelet-európai piac igényeit is ki tudja elégíteni.
A komposztgyártás 5 nagyobb és több kisebb komposztáló üzemben folyik.
Export: A magyar termesztett gomba exportnak több, mint 90%-a az Európai Unióba irányul. Ausztriába az összes friss gomba export több, mint 50%-a, Németországba több, mint egyharmada. Az utóbbi években a nagyobb piaci lehetõségek miatt a német piac vált stratégiai kérdéssé. Az exportra kerülõ gomba 85-90%-a csiperke-, 9-10%-a laskagomba, 1-2%-a shii-take és egyéb gombafajok.
Import: A friss gomba import minimális, a hazai gombatermesztés a belföldi igényeket normál évben teljes mértékben kielégíti.

EURÓPAI FEJLÕDÉSI TRENDEK
Gyorsan fejlõdõk: Lengyelország, Spanyolország, Törökország.
Folyamatos fejlõdésben lévõk: Belgium, Hollandia, Magyarország, Írország.
Stagnálók: Anglia, Dánia, Németország, Olaszország, Volt Jugoszláv utódállamok, Oroszország, Svájc.
Visszafejlõdõk: Ausztria, Franciaország

FÕOLDAL

LAP TETEJE

BIOGOMBA
Részlet a Magyar Gomba 1999.március, 3.évf. 10.számából.

"Az 1990-ben alakult Champex Kft. elvitathatatlanul úttörõ szerepet játszott a hazai vegyszermentes gombatermesztés meghonosításában. Lépésrõl lépésre haladva alakította ki termesztéstechnológiáját, vevõkörét, a kezdetektõl bekapcsolódott a Biokultúra Egyesületbe, amely az ellenõrzést és minõsítést is végzi.
A vegyszermentes gombatermesztés technológiája alapvetõen nem különbözik az ún. hagyományos ( vegyszert is használó ) termesztéstõl, de mi rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénia betartására és a jó néhány éves tapasztalat alatt számtalan apró fortélyt honosítottunk meg. Termesztésünkre a pincei, 1-szintes termesztés jellemzõ. Sikerünk egyik záloga ( a komposztot és a csírát kifogástalan minõségûnek véve ) a termesztõhelyiség alapos kifertõtlenítése.
Pincefertõtlenítés
A letermett kultúra kihordása után a padozatot felkaparjuk, minden szemetet összesöprünk. A fertõtlenítést forró vízzel, nagy nyomáson végezzük. A forró vízzel elõször a mennyezetet mossuk le, majd a falakat és végül a padozatot. Gázégõvel végig leperzseljük a mennyezetet, falakat, padozatot. Ez a megoldás ugyan költséges, de számításaink szerint a biztonságos termelés miatt megéri. Végül mészhidrátos oldattal kimeszeljük a mennyezetet és a falakat, minden telepítés elõtt.
Behordás
A becsírázott komposzt behordása közvetlenül a szállítójármûrõl történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a behordó brigád tagjai tiszta ruhában, lábbeliben, az elõzõleg hypóval fertõtlenített talicskában rögtön a platóról viszik be a zsákokat. Földes padozatú pincénél még a behordás elõtt leterítjük a fátyolfóliát és azt leszórjuk konyhasóval. Téli idõszakban, amikor behordjuk a zsákokat, rögtön letakarjuk fátyolfóliával, másnap, amikor a gyûrés történik, a fóliát levesszük, ekkor már fûtünk, majd a gyûrés befejezése után a fólia ismét visszakerül a zsákok felületére. A fóliát a 6-7. Napon vesszük le, amikor a komposzt hõmérséklete eléri a 24-25°C-ot. Ezután még 4-5 napon keresztül emelkedik a komposzt hõmérséklete, ekkor naponta többször mérjük a hõfok alakulását, s amikor eléri a 29-30°C-ot, akkor további 2-3 napra ismét visszakerül a fólia. Ezután az idõszak után végleg eltávolítjuk a fóliát.
Takarás zsákból-zsákra
A takarás 4,5-5 cm vastagságban a 18. Napon történik, mégpedig zsákból zsákra. A takaróanyagot elõre összekeverve, készen vásároljuk. Összetétele: 10% kõpor, 90% tõzeg. A zsákokban levõ takaróanyagot már a behordás utáni 5-6. napon bevisszük a pincébe, hogy azonos legyen a hõmérséklete a takarásra kész komposztéval. A takaróanyag elterítése és a helyiség kitakarítása után a 19. Napon történik az öntözés. A 19. napon egyszer öntözünk, hozzávetõleg 10 liter víz kerül 4m2-re. A 20. napon kétszer öntözünk: reggel 2,5l víz / m2 felület, délután pedig annyi vízzel, hogy a takaróanyag "tocsogós" legyen.
Takaróföld csírázás
Termesztésünkben vagy a csíragyártóktól készen kapható takaróanyag csírát, vagy pedig az általunk, körültekintõen kiválasztott, egyenletesen átszõtt, szemmel láthatóan egészséges komposztot használjuk. Takaróanyag-csírázáskor többnyire és átlagosan 26°C a komposzt hõmérséklete. 1 zsákra 1 marék átszõtt komposztot teszünk, majd pedig egyenletesen belekeverjük a takaróanyagba. A forgalmazótól vásárolt tesztelt, fajtaazonos takaróanyag csírából 100g/m2 használunk, ami azt jelenti, hogy 1 karton (30 liter) 150q alapanyagra elegendõ. A takaróföld-csírázásnál nem baj, ha a komposzt felsõ rétegébõl max. 10%-nyi is belekeveredik a takaróanyagba. Tapasztalataink szerint a hullám szebb lesz, a termõtestek egyesével nõnek, a csokrosodás nagymértékben csökken. A takaróföld csíra elõnye: gyorsabban fordul termõre (8-10 nappal korábban!), így az éves telepítési forgók száma növelhetõ. A köztes gomba is exportminõségû. Elõfordul, hogy a komposzt és a takaróanyag érintkezésénél a micéliummal már átszõtt alsó takaróanyag réteg szinte megkérgesedik. Ez nem más, mint az általunk elkövetett apró termesztéstechnológiai hiba. Az okozza, hogy a takaróanyagot nem jól öntöztük meg és az alsó réteghez nem jutott elegendõ mennyiségû víz. Ezt a hibát a takaróföld csírázáskor még ki lehet javítani oly módon, hogy ezt a kérges részt finoman szétmorzsoljuk. A szellõztetéstõl számított 5 napon belül a komposztot 20-21°C-ra hûtjük le. Amennyiben további szellõztetés szükséges (a CO2 szint miatt) akkor nemcsak szellõztetünk, de fûtünk is. Adottságaink miatt a hõmérséklet-mérést kivéve, minden paraméternél az érzékszerveinkre vagyunk utalva. Így: milyen a levegõ a pincében, milyen ütemben fehéredik ki a takaróanyag, hogyan sodródik, mennyi tûfej képzõdik. Ha úgy ítéljük meg, hogy még friss levegõ kell, de a komposzthõmérséklet már csökken, akkor ismét fûtünk (szintentartó fûtés). A szellõztetés kezdetétõl számított 10. napon az I. hullám indul. Az elsõ hullám indulása elõtti 2-3. napig öntözünk utoljára. Az öntözést a mogyoró nagyságú termõtestek megjelenésétõl számítva folyamatosan, kis vízadagokkal végezzük, naponta kétszer is.
Termõidõszak
Egy telepítésnél 3-4 hullámot szedünk le, a barna kalapú fajtából 18-22kg gomba terem komposztmázsánként, amelynek 92%-a export minõségû. A szedés, a vevõ igényeinek megfelelõ csomagolás igen nagy terhet ró valamennyiünkre. A barna kalapú fajtákat naponta kétszer, de igen sokszor háromszor is meg kell szedni.

FÕOLDAL

LAP TETEJE

Champex Kft. Infrastruktúra A vállalkozás logisztikai központja Budafokon, a Dévény u. 42-44. sz. alatt található, ahol rendelkezik 5 irodahelyiséggel, göngyölegraktárakkal, hûtõházzal, csomagolóhelyiséggel. Az export árut 3 saját tulajdonú hûtõkamion és bérfuvarosok szállítják Ausztriába és Németországba. Belföldön 1 hûtõkamion dolgozik. *Göngyöleg* Az exportárut a Champex Kft. kartonban, tálcában, ill. rekeszben értékesíti. A nagyobb gyakorisággal használt csomagolás:
Csiperkegomba 1kg-os kartonban ömlesztve 2kg-os kartonban ömlesztve 2,5kg-os kartonban ömlesztve 4db 250gr-os tálcában, 1kg-os kartonban 8db 500gr-os tálcában, gyûjtõkartonban 8db 400gr-os tálcában, gyûjtõkartonban 3kg-os rekeszben ömlesztve Laskagomba 1kg-os kartonban ömlesztve csokrosan v. levelesen szedve 2kg-os kartonban ömlesztve csokrosan v. levelesen szedve 4db 200gr-os tálcában, 1kg-os kartonban, levelesen szedve 4db 250gr-os tálcában, levelesen szedve Shii-take gomba 1kg-os kartonban ömlesztve 2kg-os kartonban ömlesztve Típuskeverékek a vevõ igényei szerint, általában: 4db 300gr-os tálcában. A tálca alapanyaga: mûanyag ( átlátszó, kék ), ill. háncs. Rekesz: 3kg-os saját tulajdonú és 2kg-os külföldi tulajdonú rekeszt használunk.
A gomba kis kiszerelésû elkészítése a telephelyen történik, ahol az ömlesztett gombát a csomagolónõk a vevõ igénye szerint csomagolják tálcába és azt teszik kartonba, gyakran petrezselyemmel díszítve a gombát. A munka 5-6oC-os hõmérsékleten folyik.

EXPORT, BELFÖLDI KERESKEDELEM

Export
Az átlagos heti exportált gombamennyiség: 35-40t. Az exportmennyiség ünnepek elõtt ugrásszerûen megnõ, különösen karácsony és szilveszter elõtt. Az exportáru 99%-a friss gomba, a fennmaradó 1%-ot szárított és liofilizált gomba teszi ki. A gombaexport x%-a biogomba. Az exportált friss gomba 80%-a csiperkegomba, 15%-a laskagomba, 4%-a shii-take. A fennmaradó egy százalékot ritkábban exportált egzotikus- és gyógygombák teszik ki.

Belföldi kereskedelem
Az exportminõséget el nem érõ és a fennmaradó gombamennyiség belföldi kereskedelembe kerül.

Kiállítások, melyeken megtalálhatnak
Hortus Hungaricus - Szigetszentmiklós
OMÉK - Budapest
Fruit Logistica - Berlin

FÕOLDAL

CHAMPEX KFT. 2002. február 28.

LAP TETEJE

GOMBATERMESZTÉS | LÓTENYÉSZTÉS | LIOFILIZÁLÁS | KAPCSOLAT | E-MAIL