Süngomba (Hericum erinaceus)

A süngomba a természetben ritka farontó, nyár végén, ősszel jelenik meg a fákon viszonylag magasan. Tetszetős, fehér gömbölyű termőteste sokáig növekszik és lassan öregszik el. A termőtest rugalmas állagú, jól szeletelhető kíváló húspotló. Amióta gyógyhatását is ismerik termesztésével egyre többen foglalkoznak, ez az ismertető termesztésének, fogyasztásának magyarországi meghonosítását célozza. A klinikai vizsgálatok hiánya miatt a süngombából előállított termékeket étrend kiegészítőként ajánlhatjuk, ezekkel az alábbiakban ismertetendő gyógyhatásra vonatkozó információk a hatályos törvények szerint nem kapcsolhatók össze.

A süngomba termesztése

A süngomba termesztési technológiáját egy kutatási projekt keretében dolgoztuk ki. Termesztéséhez Magyarországon nem gyártanak üzemi méretekben alapanyagot, az alapanyag gyártás feltételeinek kialakítása folyamatban van, megjelenése 1-2 év múlva várható a hazai piacon. Ezért a gomba termesztését egyelőre azoknak ajánljuk, akik steril technológiával is rendelkeznek.

1. Alapanyag gyártás

A süngomba jól növekszik cellulóz tartalmú hulladékokon, a jó minőségű keményfa fűrészpor és forgács a legkülönbözőbb arányokban alkalmazható. A forgács minimális aránya 1/5 rész, ami az alapanyag lazításához, a jó oxigén ellátáshoz elengedhetetlen. Egységes alapanyagként jól bevált a kukoricacsutka örlemény, melynek szemcsemérete legalább 4-5 mm. Mindkét alapanyag nitrogénben szegény, ezért a keverékhez magas nitrogén tartalmú adalékot (dúsító) kell adni legalább 5-10 % mértékben. Dúsítóként jól bevált a búza – és zabkorpa, valamint zab tartalmú tápok. Az alapanyaghoz sterilizálás előtt tiszta csapvízet adunk úgy, hogy a végső nedvesség tartalom elérje a 60%-ot. Például 10 kg alapanyaghoz 10 liter vízre van szükség. Valójában 15 liter lenne a számított vízmennyiség, de a fűrészpor és forgács saját nedvességtartalmával is számolnunk kell. A nedvesítés fontos része az alapanyag előállításnak: az alapanyagból nem válhat ki víz az állás során, mert ez rontja a növekedés feltételeit, és fertőződés forrása is. A jól nedvesített alapanyagban kézzel nem érezhető a folyékony víz, állaga nedves és morzsalékony. Az ideális nedvesítést minden alapanyagra kísérletezéssel kell meghatározni.
Az alapanyagot ezután zsákokba osztjuk szét, melyeket lezárás után sterilizálásnak vetünk alá.
A sterilizálás nem szó szerint értendő, helyesebb csíraszám csökkentésről beszélni, mert még az intenzív hőkezelést is túléli a spórák egy része. A sterilizálás ajánlott feltételei: 112 Co, 1,2 atm, 1 óra. A kezelés időtartama a zsákok elhelyezésétől függ: a zsúfoltan rakott zsákok közt nem áramlik kielégítően a gőz és a meleg levegő, ezért azok belsejében nem érjük el a kívánt hőfokot. Az ideális időtartamot kísérletezéssel kell meghatározni.

2. Csíragyártás

Süngomba csírát Magyarországon Szili István csíragyártó és Kálmán Gábor termesztő állít elő, ezen felül a fenti projekt keretében kísérleti mennyiségben az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológia Tanszéken termeltek meg.
A süngomba szemcsíra alapanyaga friss, száraz, tiszta búzaszem, melyhez kímért mennyiségű vizet adunk, majd 50-60 Co-on megfőzzük. Mivel a szemek víztartalma eltérő, a szükséges mennyiségű vizet úgy mérhetjük ki, hogy egy kevés szemre adott mennyiségű vizet adunk, megfőzzük, s meghatározzuk a duzzadás során felvett mennyiséget. A főzés után gipszet keverünk hozzá, amíg teljesen száraz, pergő nem lesz. Ekkor zárt edényben sterilizáljuk (120 Co, 1.2 atm.), majd steril körülmények között beoltjuk. Ennek egyik módja, az előzetesen átszövetett fapálcával történő oltás. A módszer előnye, hogy a fapálca átszövetése során felgyorsul a gomba enzimeinek termelődése és a szem teljes átszövődése is hamarabb lezajlik. A beoltott csírát 22-26 Co –on tartjuk mindaddig, míg teljesen át nem szövődik. A teljes átszövődés félidejénél a tárolóedényt alaposan átrázzuk. A süngomba szemcsíra átszövetési ideje ideális körülmények között 15-20 nap. Ez az idő a beoltási aránytól is függ, ez az átszövetési idő 1 pálca/ 5 liter szem arányra érvényes. A csíra beoltható már átszövetett szemmel, vagy folydékkultúrával is, ilyenkor az 1dl/5 liter arányt használjuk. Lényegesen drágább, de kíváló csíra alapanyag a köles és az árpa, melyekből a fenti módszerrel eredményesen állíthatunk elő szemcsírát. A kölescsíra apróbb szemű, így jóval kevesebbet kell belőle tovább oltásra elhasználni.
A süngomba hajlamos vegetatív szaporítóképleteket, sőt termőtesteket képezni már a szem átszövődése során, de az alapanyag levegővel érintkező fekszínén külünösen. Ezért sem a csíra, sem az alapanyag teljes átszövődése nem megy végbe úgy, ahogy más gombáknál (csiperke, laska) megszoktuk, vagyis a micélium nem fut ki, nem képez összefüggő, fehér bevonatot. A szemcsíra átszövődés végét az jelzi, amikor eltelik az átszövődés szokásos ideje. Ilyenkor gyakori, hogy a szemcsíra felületének 5-10%-át már termőtestek foglalják el. Ezek kevésbé alkalmasak a becsírázásra, mint a szem maga.

3. Átszövetés

Az 1. pontban előállított alapanyagot 5-10% szemcsírával oltjuk be sterilen úgy, hogy a szemek bennsőségesen elkeveredjenek a fűrészpor/forgács eleggyel. Az oltás után az átszövetés ideális hőmérsékletén tároljuk mindaddig, míg a micélium az alapanyagot teljesen át nem járja. Mivel a süngomba a teljes átszövődés előtt már termőtesteket képez az alapanyag felszínén, a teljes átszövődést az jelzi, amikor az alapanyag felületét elborítják a temőképletek, és az anyag állaga rugalmas, hasonlóan a csiperke zsákokéhoz.

4. Termesztés

Az átszövetett zsákokat olyan termesztő helyiségbe visszük át, ahol a környezet a lehető legkisebb fertőzési veszélyt jelent, azaz tiszta, és szennyeződés mentes. A termesztés során gombánk érintkezik a helyiség levegőjével, s bár a süngomba jól ellenáll mindenféle fertőzésnek, célszerű a terhelést minél kisebbre csökkenteni. A termőrefordítás abban áll, hogy a zsákokon kis rést (2 kg-onként 1-2) nyitunk, melyen át a gomba oxigénhez jut, és néhány nap múlva termőtesteket képez. A zsák eredeti nyílását, melyen át az átszövődés során szűrt, csökkentett mennyiségű levegőhöz jutott, teljesen lezárjuk, és a zsák (blokk) egy más pontján hozunk létre max. 1 cm átmérőjű nyílást (nyílásokat). Ezzel megakadályozzuk a szabálytalan vegetatív szaporítóképletek további növekedését.
A süngomba termőtestképzése folyamatos, a termőtest növekedése akár 2 hétig is tarthat, s eközben bármikor szedhető. A teljesen érett termőtest hófehér, kompakt állagú, öregedését sárgásbarna elszíneződése jelzi. Mivel az alapanyag csak kis résen át érintkezik a levegővel a termőhullámok között nincs szükség a nedvesség pótlására. 5-6 termőhullám után az anyag felpuhul, és már csak apró termőtestek fejlődnek, ekkor a blokkot cserélni kell. A termőhullámok közötti nedvesítés steril alapanyagoknál különösen kockázatos, ezért a nedvesítő lébe mindenképp tegyünk fertőtlenítőszert.

5. Szedés, tárolás, forgalmazás

A süngomba tetszetős fehér színét 4-10 Co –on tárolva 2-3 napig megőrzi, másképp megsárgul. Mivel termőhullámai elnyújtottak, célszerű közvetlenül a felhasználáskor szedni. Könnyen szárad, szárítmánya megőrzi fehér színét. Jelenleg kis mennyiségben különleges étkezési gombaként forgalmazzák és fogyasztják Magyarországon.

A süngomba gyógyhatása

A gyógyhatású gombák vizsgálata, hatóanyagaik feltárása és a hatásmechanizmus felderítése zömében távol-keleti intézményekben zajlott a legutóbbi időkig, ahol a kísérleti eredmények értékelése nem minden tekintetben felel meg az általános tudományos elvárásoknak. Ezért a szakirodalomnak elsősorban azt a részét dolgoztuk fel, amely megbízható forrásokból táplkálkozik, s a rendelkezésre álló európai, észak-amerikai tapasztalatokkal is összecseng. Hazai klinikai vizsgálatok nem folytak a területen, a hatóanyag tartalomra vonatkozó adatok egy része saját eredményünk.
A süngomba étkezési szempontból fontos beltartalmi paramétereit tekintve hasonlít a gombák átlagához. A csiperkénél magasabb szénhidrát – és nyersrost tartalom, és kisebb fehérjetartalom jellemzi.

A süngombát Távol – Keleten elsősorban gyomor – és bélrendszeri tünetek enyhítésére használják évszázadok óta. A házi patikákban szárítmányát, főzetét becsülik nagyra, de fogyasztják frissen is. Európai és amerikai elterjedése óta is ezt a hatást igazolják vissza a fogyasztók, de a gasztrointesztinális hatás tudományos megerősítése, a hatás mechanizmusának leírása még várat magára. Bizonyos azonban, hogy poliszaccharidjai (ld. a továbbiakban) döntő szerepet játszanak a gyomor- és béltünetek enyhítésében.

Baktericid hatás
Hatóanyagai sokfélék, poliszaccharidok, fehérjék, lektinek, terpenoidok. Speciális, csak itt előforduló molekulák a hericenon, erinacol, erinacin. Ez utóbbi csoportot bonyolult gyűrűs molekulák alkotják, melyeket az abc betűivel sorolnak be. Régóta ismert fonalféreg növekedés gátló és antibakteriális hatása is: az erinacinK hatékonyan gátolta egy olyan baktérium (Staphylococcus aureus) növekedését, mely ellenáll a kezelésére a humán gyógyászatban általánosan alkalmazott methicillinnek. Ugyanilyen hatékony gátlást mutat az erinacinE is.

Tumor elleni hatása
A rákos sejtekre gyakorolt citotoxikus aktivitását nemrég fedezték fel. A sejtes immunválasz egyik fontos eleme a makrofágok aktiválása, ami például NO (nitrogén monoxid) termelését eredményezi. Ez a molekula számos szabályozási folyamatban szerepel, rövid életű és az idegen sejtek elpusztításához vezető folyamatok során mennyisége emelkedik. Szintézisét több enzim végzi, ezek közül az indukálható nitrogénoxid szintáz (iNOS) termeli a legjelentősebb mennyiséget. A süngomba vizes kivonata a makrofágok NO termelését jelentősen megnöveli: 1 nap után a kontroll mennyiség kétszeresére. A kezelés nem csak a No termelésért felelős iNOS aktivitását, de az enzim szintézisét is serkentette. A NO termelés növekedése az emlős szervezetekben jól magyarázza a süngomba kivonatok ráksejtekre és baktériumokra gyakorolt gátló hatását. A tumoros folyamatok kezelésére használt gombák, gombakivonatok között az utóbbi időkben feltünt több közös gomba - növény tenyészetből származó alapanyag. A süngomba mellett pl. gyógynövények (Artemisia iwayomogi) sejtszuszpenzióját tenyésztik, s az így kapott biomasszából preparálnak kivonatot. Egy ilyen tenyészet metamolos kivonata hatékonyan gátolta humán májsejtek kloroformmal előidézett károsodását, tumoros folyamat kibontakozását. Mivel az Artemisia iwayomogi maga is ismert immunmodulátor hatású gyógynövény, a süngomba szerepét a jelenségben nehéz tisztázmi.

Gyógyhatású poliszaccharidok
A süngomba vizes kivonatok jótékony hatása az emésztőrendszeri betegségekre oldható poliszaccharidjainak köszönhető.
Ezek különböző kombinált készítményei vannak forgalomban, és gyógyszerré válásuk folyamatában jelentős lépés volt szerkezetük tisztázása. A 2 legfontosabb közülük glükózból és galaktózból épül fel, a láncot nagyrészt 1-6 kötések alkotják. A döntően galaktózból álló HPA oldalláncai 1-2 kötéssel kapcsolódnak, míg a glükóz alapláncú HPB oldalláncait 1-3 kötések alakítják ki. Az ábrán látható részlet számos példányban ismétlődik. Méretük 5000 (HPA) ill. 3000 (HPB) dalton, a glükózon és galaktózon kívül a HPA fukózt tartalmaz. A HPB glikoproteid, azaz a szénhidrát cukor komponensein felül aminosavak építik fel.
További süngomba poliszaccharidok szerkezetének felderítése során jónéhány különleges összetételűt azonosítottak és jellemeztek, mint például a HEP-1-et, mely főleg galaktózt és ramnózt, kisebb részben glükózt tartalmaz.

Lektinek
A lektinek olyan fehérjék, melyben cukor komponensek vannak, s ezek révén a molekula más cukrotartalmú polimerek kicsapására képes. A növényvilágban széles elterjedésűek, a gombák között is számosban találtak és azonosítottak lektineket (csiperle, laska, bocskorosgomba stb.). A süngomba lektinek élettani hatása nem ismert, egyelőre annyit tudunk, hogy egér T limfociták osztódására nincsenek hatással, azaz a gomba immunstimuláló képessége az immunrendszer más elemeihez, vagy más hatóanyagokhoz kötődik.